Kísértés – hogy is van ez?

A

mikor a „kísértés” szót meghalljuk, a legtöbbünk lelki szemei előtt azonnal feldereng valami sötét, drámai filmjelenet: villámlás, éjféli óra, és egy piros jelmezes, villás farkú alak, aki fondorlatos szerződést dug az orrunk alá. Vagy – egy sokkal földhözragadtabb szinten – a hűtőszekrény harmadik polcán pihenő, utolsó szelet kézműves csokoládétorta, amely éjfélkor kifejezetten a nevünket suttogja.

De vajon mi történik valójában a színfalak mögött? A teológia évezredek óta foglalkozik ezzel a kérdéssel, és ha kicsit a mélyére ásunk, meglepő felfedezést tehetünk: a kísértés mechanizmusa messze nem a sátán korlátlan hatalmáról szól. Sokkal inkább egy olyan belső tükör és próbatétel, amely – bármilyen furcsán hangzik is – végül a növekedésünket és a szabadságunkat szolgálhatja.

A Biblia eredeti nyelvén a kísértésre használt kifejezés sokkal közelebb áll a „próbatétel” vagy „megvizsgálás” fogalmához, mint a szándékos tőrbe csaláshoz.

A legfontosabb teológiai alapvetés, amit le kell fektetnünk: a gonoszléleknek nincs teljhatalma. Nincs olyan független, Istennel egyenrangú gonosz erő, amely kénye-kedve szerint rángathatná az emberiséget.

Mindaz, ami a szellemi világban történik, kivétel nélkül Isten gondviselésének fényében és annak keretein belül értelmezhető. Isten szeme előtt mindig ott lebeg a legfőbb cél: az egyéni ember, a családok és a tágabb társadalom Istennel való élő, mély kapcsolata. Ebben a struktúrában a gonoszlélek – bármilyen meglepő – csupán egy eszköz. Isten olyan szuverén és bölcs, hogy még a rosszat, a nehézséget és a próbát is képes végül az ember javára fordítani. A kísértés tehát nem a sátán győzelmi menete, hanem egy engedélyezett tér arra, hogy nyilvánvalóvá váljon, hol tart a szívünk.

Sokan hajlamosak vagyunk minden botlás után kényelmesen a gonoszra mutogatni: „A sátán vett rá!” Jakab apostol azonban levelében kijózanító alapossággal teszi tisztába a képet: „Isten senkit sem kísért.” Isten nem állít fel gonosz csapdákat a gyermekeinek, és nem játszik velünk kegyetlen játékokat.

Jakab rámutat arra a pszichológiai és szellemi igazságra, hogy az embert elsősorban a saját vágya vonzza és vezeti félre. A kísértés tulajdonképpen nem más, mint egy lehetőség arra, hogy végre őszintén és komolyan ránézzünk saját magunkra: milyen mélyebb, rendezetlen vágyak mozgatnak bennünket?

A kívülről érkező inger csupán rezonál arra, ami belül már amúgy is jelen van.

Ez az elv egyébként egyáltalán nem új. Az Ószövetség prófétáinál lépten-nyomon találkozunk azzal a gondolattal, hogy egy ellenséges nemzet – például a félelmetes Babilon – Isten eszközeként működött. Nem azért, mert Babilon szent lett volna, hanem mert Isten felhasználta az általuk jelentett fenyegetést és megpróbáltatást arra, hogy saját népét megtisztítsa a bálványimádástól, és visszavezesse a lényeghez.

Mindannyiunknak megvannak a magunk egyedi, személyre szabott gyenge pontjai – nevezhetjük ezeket szellemi belépési pontoknak vagy sebezhetőségi felületeknek. Van, akinél ez a dicséretvágy és a büszkeség, másnál a pletyka, a szorongásból fakadó kontrollmánia, a kapzsiság vagy éppen a testi vágyak elfedése. A próbatétel mindig ezeken a specifikus, sérülékeny felületeken keresztül ér bennünket.

Segédanyag szülőknek: Hogyan lehet biztonságban gyermekem az online térben?

De meddig fog a gonosz egy ilyen ponton keresztül kísérteni? A válasz egyszerű és egyben húsba vágó: mindaddig, amíg fel nem ismerjük ott a saját gyengeségünket, és meg nem hívjuk oda tudatosan Istent, hogy gyógyítsa be azt.

Ez a magyarázata annak a sokak által ismert jelenségnek, hogy miért gyónják egyesek éveken, sőt évtizedeken keresztül pontosan ugyanazokat a bűnöket. Elmennek a gyóntatószékbe, megbánják a külső tettet, de a mélyben fekvő belépési pont – a kezeletlen seb, a magány, az elutasítottságtól való félelem – érintetlen marad.

Amíg a gyökéren nem történik meg Isten jelenlétének és gyógyító szeretetének meghívása, addig a kísértés újra és újra be fog találni ugyanazon a nyitott ajtón.

Amikor a Miatyánkban azt imádkozzuk: „és ne vígy minket kísértésbe”, sokan megriadnak. Hát Isten vinné az embert a rosszba? A kifejezés valódi értelme így hangzik: „Ne tégy minket próbára, Istenünk, mert gyengék vagyunk.” Ez a mondat az emberi alázat legszebb kifejeződése. Nem arról szól, hogy el akarjuk kerülni a lelki fejlődést vagy a megpróbáltatást, ami a felnőtté válással jár. Sokkal inkább azt kérjük, hogy Isten óvjon meg minket a gonosz mértéken felüli, pusztító tevékenységétől, amely meghaladná a teherbíró képességünket.

A lelki tanítók rámutatnak, hogy a kísértés valójában a gonosz tevékenységének legenyhébb, legelemibb módja. Ha az ember ezen a szinten nem állja ki a próbát – azaz nem tud vagy nem akar a valódi, hosszú távú jóra igent mondani –, akkor a reflexszé váló rossz döntések lassan kényszerré alakulnak. A teológia és a szakirodalom ezt nevezi megkötözöttségnek, amit a hétköznapi, modern nyelvben egyszerűen függőségnek hívunk.

Szokás mondani a jámbor közhelyet: „A jó keresztény kerüli a kísértéseket.” Ebben van igazság, hiszen a vakmerő kockázatvállalás oktalanság. Ám ha olyan ember akarok lenni, aki nem csupán szabályokat követ, hanem valódi, mély belső szabadságra vágyik, akkor a kísértést nem elkerülendő katasztrófaként fogom fel.

12 lépés alapú Helyreálló csoport a Pálos Lelki Központban

Ehelyett úgy tekintek a kísértésre, mint egy olyan értékes próbatételre, amely segít jobban megismerni önmagamat. Rámutat a vakfoltjaimra, a kezeletlen sebeimre és a téves pótlékaimra. Amikor kísértés ér, ahelyett, hogy pánikba esnék vagy bűntudatban vergődnék, megállhatok, és célzottan Isten gyógyító szeretetébe helyezhetem életemnek pontosan azt a problémás, éhes vagy sérült területét. Így válik a kísértés rögös útja végül az Istennel való mélyebb találkozás és a valódi lelki érettség iskolájává.

Puskás Antal OSPPE
Palos Lelki Kozpont
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.